Utak, sorsok, emlékek krónikái

Az író sok mindenről ír az évek alatt. Leginkább arról, ami foglalkoztatja, s amit fontosnak tart lejegyezni. Aztán egy csendbe burkolódzó, aranyló hajnalon, felteszi magának a kérdést: mi legyen az elrejtett, kimaradt históriák sorsa? Addig szabad szemmel nem látható, sehol nem olvasható történetek, melyek nélkül csonka az egész. Mi legyen az írói úton elkísért, fel nem fedett írásos emlékképekkel? A szíve legmélyére tekint, hogy kiszűrje magából őket, mint aranymosó a lágy aranyat. Egybesűrít erdélyi élettöredéket, balatoni hullámverést, konyhafiók mélyén lapult régi receptúrát. Addig munkálja őket, míg a régi történetekből kiegészítésként új krónikák születnek, szimbiózist teremtve múlt és jelen között.

A szerző ebben a novelláskötetben egy korszak lezárásaként többek között a megjelent három regényéhez – Szárhegy öröksége, A hajtű, Amit örökül kapsz – kapcsolódó történeteket meséli el. Fogadják és olvassák sok szeretettel ezt a sokszínű, keserédes almanachot.