Ha tavasz, akkor életfa.

Ha tavasz, akkor életfa.

Az életfa egy olyan ősi szimbólum, amely minden írásomban megjelenik (no meg persze a borítón is!). Foglalkoztat mindaz, amit magában foglal, közvetít számomra: az élet örök körforgását, az ég és a föld közötti kapcsolatot, az ember és a természet harmóniáját. Nagyon régóta szerettem volna egy horgolt életfát. Sok mintát végigböngésztem, végül hagyatkoztam magamra, az ösztöneimre. Érzésre alkottam, ahogy jólesett. Végiggondolva ugyanezt tettem, mikor írtam. Egy idő után már nem tudatosan fogalmazódtak meg a gondolatok, hanem elkezdtek önálló életre kelni. Általában ez az a pont, ahol az alkotó elveszíti az irányítást az alkotása felett. Más állapot, más dimenzió, amely növekedést, fejlődést hoz. Itt most egy virágzó életfát láthattok. Nem szabályos, cserébe életközeli.

Tavasz van.